Február 3.   Balázs napja

Szent Balázs orvos és püspök volt. Életéről nagyon keveset tudni.

Szent Balázs püspök nevéhez fűződik a balázsolás. A legenda szerint ugyanis Balázs püspök megmentett egy fiút, akinek halszálka akadt a torkán, és a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki.

Balázs napján volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.

Ezen a napon az iskoláskorú gyermekek úgynevezett "balázsjárás" keretében házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtenek az iskolának és új diákokat toboroztak.

Tisztelete már rögtön halála után megkezdődött, a 9. századtól tisztelik a torokbajok ellen védő szentként. Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségért. Emiatt az orvosok védőszentje.

Mivel egy kínzó torokfájás esetén segített, a késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. A Balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokása csak a 16. században keletkezett.

Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi. Ugyanakkor az állatok oltalmazójaként is tisztelik.

Szent Balázs életéhez számos csoda és legenda fűződik.

Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút.

Egy másik alkalommal, amikor a bíró elől visszakísérték cellájába, úgy segített egy asszonyon, hogy visszaadta sertését, amelyet farkas rabolt el. Az asszony hálából ajándékot hozott neki, húst, kenyeret és gyertyát, mire Balázs megáldotta őt.