Farsang

A farsang vízkereszttől (január 6.-tól ) a húsvétvasárnapot megelőző   40 napos   böjt kezdetével zárul.  A farsangi szokások többnyire    február végére, „farsang farkára” összpontosultak. Ez az időszak a farsangi bálok és vidám összejövetelek időszaka.

A farsang gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes álarcos alakoskodás. . A farsang számtalan pogány eredetű és keresztény szokás keveréke. Ennek köszönhető, hogy számos népi babona, időjárás-jóslás kapcsolódik hozzá.

 A mulatozások fő időszaka a 15-16. századra tehető. A 15. század óta szólnak adatok az álarc viselésről, állatalakoskodásról.

Különösen nagy mulatságokat rendeztek Mátyás király udvarában. A farsangi időszakban az emberek maszkokat , álarcokat öltöttek magukra, és különböző dramatikus játékokat is bemutattak. Legkedveltebb figurák voltak a koldus, betyár, menyasszony, katona stb. A farsangot bőséges evés-ivás, játékosság, táncolás jellemezte. Gyakori volt a három napig tartó bálozás. Fontos szerepet játszott a farsangi-bál a párválasztásban. A farsang jellegzetes étele a fánk és a rétes. Úgy tartották, hogy a fánknak mágikus ereje van. A sok étel fogyasztásától a következő év bőség.

Napjainkban igen elterjedtek a farsangi bálok de jótékony célú táncos ünnepségek is gyakoriak.

Ma a  leglátványosabb farsangi alakoskodása a busójárás.

A farsangi alakoskodók általában kis párbeszédeket adnak elő, ekkor adják elő a lakodalmas játékokat is.