Köd szitál,
hull a dér,
lepörög
a falevél:
földre szökik, szemétnek,
aki éri, ráléphet, -
sziszegő szél
söpri-hajtja,
hullongó hó
betakarja.
Kányádi István: Jön az ősz
Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-megáll, lombot ráz.
Lombot ráz, diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat
s harapja, kurtítja
a hosszú napokat.
Weöres Sándor: Galagonya
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya
magába.
Hogyha a Hold rá
fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél
Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.
Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
Látom, nagyobb, mint a fejem.
Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel,
óriási tenyerével
befödné a fejemet.
Osvát Erzsébet: Útrakelt a nyár
Fürge lábán,
lenge szárnyán
útra kelt a nyár.
Piros arcát,
aranyhaját
nem láthatjuk már.
Gólyák, fecskék,
fülemülék
elkisérték messze.
Erdő, mező,
elszendergett,
és észre sem vette.
A kék eget,
a meleget
mind becsomagolta.
A fellegek
keseregnek,
siratják azóta.
Száz liba egy sorban,
Mennek a nagy tóra.
Elöl megy a gúnár,
jajj, de begyesen jár
Száz liba egy sorban…
Anya: -Gyertek haza libuskáim!!!
Libák: -Nem merünk!
Anya: -Miért?
Libák: -Félünk!!!
Anya: -Mitől?
Libák: -Farkastól!!!
Anya: -Hol a farkas??
Libák: -Bokorban!!
Anya: -Mit csinál??
Libák: -Mosdik!!!
Anya: -Miben mosdik??
Libák: -Cintányérban!!!
Anya: -Mibe törölközik??
Libák: -Kiscica farkába!!!!
Csanádi Imre: Őszi levél
Köd szitál,
hull a dér,
lepörög a
falevél;
földre szökik, szemétnek,
aki éri, ráléphet, -
sziszegd szél
söpri, hajtja,
hullongó hő
betakarja.
Móra Ferenc: A cinege cipője
Vége van a nyárnak
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.
Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.
Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.
Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.
Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!
Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.
Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.
Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!" -
egyre csak azt hajtja.
Csoóri Sándor: Dióbél bácsi
Ki lakik a
dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki,
csak Dióbél bácsi!
Ha rácsapsz a dióhéjra,
kinyílik a csontkapuja,
és cammogva elômászik
vén Dióbél bácsi
csak a szádat
tátsd ki!
Hamm!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
